t = seq(0, 100, by = 0.7)^0.8
x = t * c(sin(t))
y = t * c(cos(t))
z = -2 * c(t)
par(bg=’black’,col.axis=”black”)
plot(x,z,col=’darkgreen’,pch=16,
ylim=c(-80,30),xlim=c(-60,60))
points(y,z,col=’orangered’,pch=16)
text(0,20,”Sărbători fericite!\n Boldog Ünnepeket!”,col=”gold”,cex=2)
install.packages(‘scatterplot3d’)
library(scatterplot3d)
par(bg=’black’)
s3d=scatterplot3d(x,y,z,scale.y=0.35,angle=25,
color=”darkgreen”,mar=c(5,5,7,5)+0.1,
axis=TRUE,pch=16,cex.symbols=1.5,box=FALSE,
xlim=c(-60,60), ylim=c(-60,60), zlim=c(-100,30),
col.grid=”lightgreen”,col.axis = “lightgreen”,
col.main=”gold”,cex.main=2,font.main=3,
main=”Sărbători fericite! \n Boldog Ünnepeket!”)
x = t * c(sin(t + pi))
y = t * c(cos(t + pi))
z = -2 * c(t)
s3d$points3d(x,y,z,col=”orangered”,pch=16,cex=1.5)
Kategória: Egyéb
COVID19
Sajnos még elég hosszú ideig fognak szólni a mindennapjaink az új koronavírus járványról. Sok féle infógrafika terjeng a világhálón. Készítettem én is néhányat.
Itt lehet egy halom hasznos és látványos R alapú infógrafikát találni: link .
(Update No. 9: 2020.04.06)
A világ országainak fertőzési és elhalálozási adatai, valamint az 1M lakosra jutó fertőzésszám itt látható (adatok: https://www.worldometers.info/coronavirus, alap-parancssor: https://www.r-spatial.org/r/2018/10/25/ggplot2-sf.html). Az 1M lakosra jutó aktuális fertőzésszám:
Az európai fertőzések, halálesetek és 1M-ra jutó fertőzések aktuális száma (adatok: https://www.worldometers.info/coronavirus):
A romániai megyék szerinti legutóbbi lebontás (2020.04.06) és a romániai napi fertőzések száma (adatok: https://covid19.geo-spatial.org/dashboard/main) pedig így mutat:
A 2020.04.06-2020.04.13.-i becsléseket 3 modellel számoltam. Közülük ismét a logisztikus illeszkedik a legjobban (az AIC-je a legkisebb). A 2020.04.06-2020.04.13.-i becslések a három függvény alapján:
A becslések a következő napokra és ezek 95%-os konfidencia intervallumai:
EXPONENCIÁLIS | BECSLÉS | ALSÓ 95% CI | FELSŐ 95% CI | Valós |
2020.04.06 | 4754 | 4585 | 4923 | 4057 |
2020.04.07 | 5468 | 5246 | 5691 | 4417 |
2020.04.08 | 6289 | 5999 | 6580 | 4761 |
2020.04.09 | 7234 | 6858 | 7610 | |
2020.04.10 | 8320 | 7838 | 8802 | |
2020.04.11 | 9570 | 8958 | 10182 | |
2020.04.12 | 11007 | 10235 | 11779 | |
2020.04.13 | 12660 | 11694 | 13626 | |
LOGISZTIKUS | ||||
2020.04.06 | 4213 | 4201 | 4225 | 4057 |
2020.04.07 | 4539 | 4522 | 4557 | 4417 |
2020.04.08 | 4848 | 4825 | 4871 | 4761 |
2020.04.09 | 5134 | 5105 | 5163 | |
2020.04.10 | 5396 | 5360 | 5432 | |
2020.04.11 | 5632 | 5589 | 5675 | |
2020.04.12 | 5841 | 5791 | 5891 | |
2020.04.13 | 6025 | 5969 | 6081 |
A növekedés exponenciálissá vált az illeszkedések alapján, így arra számíthatunk. hogy a következő időszakban meredeken fog emelkedni a lejelentett fertőzöttek száma. Közben változott a protokoll is (…). Tehát ami az előrejelzéssel kapcsolatos csupán megfelelő körültekintéssel kezelendő.
Link a modellek, a romániai, az európai, illetve a világ hőtérkép parancssorához: itt.
A Föld nagyon-nagyon tömör története
Ahhoz, hogy az evolúciós elméletet megérthessük nem elhanyagolható információ az időlépték amely hozzá köthető. Azonban nagyon sokszor ez utóbbi ismeretének hiánya vezet olyan téves következtetésekhez, hogy “ennyire rövid idő alatt mindez nem történhetett meg”. Valójában olyan iszonyatosan hosszú időszakról van szó, amelyet nehéz felfogni, hiszen legtöbbször logaritmikusan közelítjük ösztönösen a nagy számokat (…)
A Föld története hozzávetőlegesen 4,567 milliárd évre (4 567 000 000 év) tehető: ennyi idő telt el a protoplanetáris ködből való kialakulástól napjainkig.
A “Nagy Bumm” és az univerzum keletkezése kb. 13,8 milliárd évvel ezelőttre tehető.
~ 14 milliárd éve: Nagy Bumm
~ 4.6 milliárd éve: a Föld keletkezése
~ 3.5 milliárd éve: az élet keletkezése
~ 2.2 milliárd éve: eukarióták kialakulása
~ 1 milliárd – 650 millió év között a többsejtűek kialakulása
~ 250 millió éve a nyitvatermők fénykora
~ 200 millió éve az emlősök elterjedése
~ 2.5 millió éve az ember fejlődése
~ 450 ezer – 160 ezer éve az „első Brexit”, Britannia elvált Európától
~ 4500 éve minószi civilizáció
~ 2500 éve a hellenisztikus civilizáció
Rózsagubacsdarazsak diszperziója
Képzeljük el amint a sivatag közepén valaki gyalog oázist keres. Hasonló lehet az is amikor egy 3 mm-es darázs egy számára idegen kontinensen gazdanövényt keres. Ha megtalálja akár mehetne lottószelvényt is venni. Azonban az, hogy 3 ugyanilyen esemény egy időben megtörténjen gyakorlatilag lehetetlen. A képen három európai gubacsdarázsfaj megtalálta ugyanazt a szintén Európából valamikor betelepített gazdanövényt: a egy vadrózsát (Rosa sp.). Az is lehetséges, hogy a cserjével együtt hozták be a gubacsdarazsakat, de mivel egyedül van, elég kicsi az esélye, hogy annyi időn keresztül, főként amíg a tanya aktív volt, senkinek se szúrjanak szemet. Továbbá, ezek a gubacsdarazsak ritkán megtalálhatók őshonos amerikai rózsákon is, de meglehetősen ritkák a beszámolók szerint. A megfigyelés az ontariói (Kanada) London közeléből származik. A kép szerzője Joe Shorthouse (posztoláshoz engedélyek beszerezve). Joe a következőket írta a képről: „…néhány évvel ezelőtt találkoztam egyetlen elszigetelt nem őshonos rózsával. A rózsa mindhárom európai gubacsnak otthont ad: D. rosae, D. mayri és D. eglanteriae. Próbáld meg elképzelni, hogy ez hogyan történhetett meg! Évekkel ezelőtt, talán 100-200 évvel ezelőtt, valaki elhozta ennek az európai cserjéknek az őseit egy London közeli lévő tanyára. A rózsa túlélte a tanyát, de a három gubacs is túlélt, a mai napig!” Nos akár máshonnan jöttek a gubacsdarazsak, akár fennmaradtak ugyanezen a gazdanövényen, elég hihetetlennek tűnő történet

Multikollinearitás tesztelés GLMM-hez
Néhány függvény multikollinearitás tesztelésre ha a modellünk kevert beágyazott…
https://hlplab.wordpress.com/2011/02/24/diagnosing-collinearity-in-lme4/