2d és 3d díszes fenyő ünnepekre

t = seq(0, 100, by = 0.7)^0.8
x = t * c(sin(t))
y = t * c(cos(t))
z = -2 * c(t)
par(bg=’black’,col.axis=”black”)
plot(x,z,col=’darkgreen’,pch=16,
ylim=c(-80,30),xlim=c(-60,60))
points(y,z,col=’orangered’,pch=16)
text(0,20,”Sărbători fericite!\n Boldog Ünnepeket!”,col=”gold”,cex=2)
install.packages(‘scatterplot3d’)
library(scatterplot3d)
par(bg=’black’)
s3d=scatterplot3d(x,y,z,scale.y=0.35,angle=25,
color=”darkgreen”,mar=c(5,5,7,5)+0.1,
axis=TRUE,pch=16,cex.symbols=1.5,box=FALSE,
xlim=c(-60,60), ylim=c(-60,60), zlim=c(-100,30),
col.grid=”lightgreen”,col.axis = “lightgreen”,
col.main=”gold”,cex.main=2,font.main=3,
main=”Sărbători fericite! \n Boldog Ünnepeket!”)
x = t * c(sin(t + pi))
y = t * c(cos(t + pi))
z = -2 * c(t)
s3d$points3d(x,y,z,col=”orangered”,pch=16,cex=1.5)

COVID19

Sajnos még elég hosszú ideig fognak szólni a mindennapjaink az új koronavírus járványról. Sok féle infógrafika terjeng a világhálón. Készítettem én is néhányat.

Itt lehet egy halom hasznos és látványos R alapú infógrafikát találni: link  .

(Update No. 9: 2020.04.06)

A világ országainak fertőzési és elhalálozási adatai, valamint az 1M lakosra jutó fertőzésszám itt  látható (adatok: https://www.worldometers.info/coronavirus, alap-parancssor: https://www.r-spatial.org/r/2018/10/25/ggplot2-sf.html). Az 1M lakosra jutó aktuális fertőzésszám:

Az európai fertőzések, halálesetek és 1M-ra jutó fertőzések aktuális száma (adatok:  https://www.worldometers.info/coronavirus):

A romániai megyék szerinti legutóbbi lebontás (2020.04.06) és a romániai napi fertőzések száma (adatok: https://covid19.geo-spatial.org/dashboard/main) pedig így mutat:

A 2020.04.06-2020.04.13.-i becsléseket 3 modellel számoltam. Közülük ismét a logisztikus illeszkedik a legjobban (az AIC-je a legkisebb). A 2020.04.06-2020.04.13.-i becslések a három függvény alapján:

A becslések a következő napokra és ezek 95%-os konfidencia intervallumai:

EXPONENCIÁLIS BECSLÉS ALSÓ 95% CI FELSŐ 95% CI Valós
2020.04.06 4754 4585 4923 4057
2020.04.07 5468 5246 5691 4417
2020.04.08 6289 5999 6580 4761
2020.04.09 7234 6858 7610
2020.04.10 8320 7838 8802
2020.04.11 9570 8958 10182
2020.04.12 11007 10235 11779
2020.04.13 12660 11694 13626
LOGISZTIKUS      
2020.04.06 4213 4201 4225 4057
2020.04.07 4539 4522 4557 4417
2020.04.08 4848 4825 4871 4761
2020.04.09 5134 5105 5163
2020.04.10 5396 5360 5432
2020.04.11 5632 5589 5675
2020.04.12 5841 5791 5891
2020.04.13 6025 5969 6081

A növekedés exponenciálissá vált az illeszkedések alapján, így arra számíthatunk. hogy a következő időszakban meredeken fog emelkedni a lejelentett fertőzöttek száma. Közben változott a protokoll is (…). Tehát ami az előrejelzéssel kapcsolatos csupán megfelelő körültekintéssel kezelendő.

Link a modellek, a romániai, az európai, illetve a világ hőtérkép parancssorához: itt.

(Update No. 8)

A Föld nagyon-nagyon tömör története

Ahhoz, hogy az evolúciós elméletet megérthessük nem elhanyagolható információ az időlépték amely hozzá köthető. Azonban nagyon sokszor ez utóbbi ismeretének hiánya vezet olyan téves következtetésekhez, hogy “ennyire rövid idő alatt mindez nem történhetett meg”. Valójában olyan iszonyatosan hosszú időszakról van szó, amelyet nehéz felfogni, hiszen legtöbbször logaritmikusan közelítjük ösztönösen a nagy számokat (…)

A Föld története hozzávetőlegesen 4,567 milliárd évre (4 567 000 000 év) tehető: ennyi idő telt el a protoplanetáris ködből való kialakulástól napjainkig.

A “Nagy Bumm” és az univerzum keletkezése kb. 13,8 milliárd évvel ezelőttre tehető.

~ 14 milliárd éve: Nagy Bumm

~ 4.6 milliárd éve: a Föld keletkezése

~ 3.5 milliárd éve: az élet keletkezése

~ 2.2 milliárd éve: eukarióták kialakulása

~ 1 milliárd – 650 millió év között a többsejtűek kialakulása

~ 250 millió éve a nyitvatermők fénykora

~ 200 millió éve az emlősök elterjedése

~ 2.5 millió éve az ember fejlődése

~ 450 ezer – 160 ezer éve az „első Brexit”, Britannia elvált Európától

~ 4500 éve minószi civilizáció

~ 2500 éve a hellenisztikus civilizáció

 

 

Rózsagubacsdarazsak diszperziója

Képzeljük el amint a sivatag közepén valaki gyalog oázist keres. Hasonló lehet az is amikor egy 3 mm-es darázs egy számára idegen kontinensen gazdanövényt keres. Ha megtalálja akár mehetne lottószelvényt is venni. Azonban az, hogy 3 ugyanilyen esemény egy időben megtörténjen gyakorlatilag lehetetlen. A képen három európai gubacsdarázsfaj megtalálta ugyanazt a szintén Európából valamikor betelepített gazdanövényt: a egy vadrózsát (Rosa sp.). Az is lehetséges, hogy a cserjével együtt hozták be a gubacsdarazsakat, de mivel egyedül van, elég kicsi az esélye, hogy annyi időn keresztül, főként amíg a tanya aktív volt, senkinek se szúrjanak szemet. Továbbá, ezek a gubacsdarazsak ritkán megtalálhatók őshonos amerikai rózsákon is, de meglehetősen ritkák a beszámolók szerint. A megfigyelés az ontariói (Kanada) London közeléből származik. A kép szerzője Joe Shorthouse (posztoláshoz engedélyek beszerezve). Joe a következőket írta a képről: „…néhány évvel ezelőtt találkoztam egyetlen elszigetelt nem őshonos rózsával. A rózsa mindhárom európai gubacsnak otthont ad: D. rosae, D. mayri és D. eglanteriae. Próbáld meg elképzelni, hogy ez hogyan történhetett meg! Évekkel ezelőtt, talán 100-200 évvel ezelőtt, valaki elhozta ennek az európai cserjéknek az őseit egy London közeli lévő tanyára. A rózsa túlélte a tanyát, de a három gubacs is túlélt, a mai napig!” Nos akár máshonnan jöttek a gubacsdarazsak, akár fennmaradtak ugyanezen a gazdanövényen, elég hihetetlennek tűnő történet

 

threegalls